Első Fejezet

Sziasztok! Remélem a prológus elnyerte a tetszéseteket! Köszönöm szépen a megjegyzéseket! Ha van kedvetek likeoljátok a Facebook oldalt és írjátok le a véleményeteket! Jó olvasást mindenkinek!

ELSŐ FEJEZET

- Szóval, mire ez a nagy sietség?- száll ki a kocsijából Drake. 
- Nem érünk rá!

- Hé!- kiált rám, majd elkapja a karom és kikapja a kezemből a telefont.

- Drake!

- Ez mégis mit jelentsen?

- Drake...

- Nem muszáj ezt csinálnod! Ez Gigi miatt van?

- Nem! Vagyis.. Nem! Talán egy kicsit.

- Menjünk el inkább valahova. Gigit úgyis beválogatják a Hazudósok közé.

- Drake légyszi! Csak egy kihívásról van szó!

- Utálom, hogy nem tudok nemet mondani- morog, majd a kezembe nyomja a telefont és beszáll a kocsiba én pedig követtem őt.

Drake csendben vezet, egyedül a rádió szól, én pedig megnyitottam a Hazudj alkalmazását. Hazudós vagy Hiszékeny?

Ha berezelek és a Hiszékenyt választom, akkor ismét bebizonyítom, hogy Justinnak, Giginek, sőt mindenkinek igaza van azzal kapcsolatban, hogy egy beszari senki vagyok.

Ha pedig Hazudós leszek valami olyasmire vállalkozom, amire soha életemben nem vállalkoznék.

De mégis megteszem.

Megnyomom a Hazudós ikont, majd várok. A képernyőn megjelenik a nevem, aminek a helyén nem sokkal később a felhasználónevem jelenik meg.

Üdvözlünk a játékban @_Kaylen_Ginns_ !

Fontos szabályok:

1. Senkinek nem árulhatod el, hogy kihívást teljesítesz.

2. Nem árulhatsz el semmit a játékról a rendőrségnek.

3. Fontos, hogy minden videót rögzíts.

4. Kilépni csak úgy tudsz, ha elbuksz a kihíváson.

Sok sikert!

Hát akkor hazudjunk..

Készen állsz az első kihívásra?

IGEN NEM

Rányomok az IGEN-re, majd a képernyő elsötétedik.

Egy kis idő elteltével megjelenik a következő felirat:

Készen állsz megküzdeni a következőért?

150$

Persze, hogy készen! Vagyis, azt hiszem.

Várok pár pillanatot, majd meg is érkezik a kihívásom.

A feladat a következő: Menj el a térképen megjelölt helyre, majd keresd meg ezt:

Egy cipő jelenik meg a képernyőm. Hm, hát csak ennyi a feladat? Meg kell keresnem? Könnyű lesz.

- Menjünk- mondom, majd Drake kezébe nyomom a telefonom.

- Tíz perc?

- Igyekeznünk kell.

- Igen, azt észre vettem- mondja, majd a gázra tapos.

Folyamatosan a telefonom óráját nézem, mikor bekanyarodunk az üzletsor utcájára, már csak 5 percem marad. Amikor Drake megáll az egyik zebránál, kiszállok a kocsiból, majd az üzletsor felé sietek.

- Hé! Kaylen!

- Sietnem kell! Három percem maradt!

Bekapcsolom a kamerát, majd rohanni kezdek. Az első üzletben nem jártam sikerrel, a másodikban sem, már csak másfél percem van. Berohanok az utolsó cipőboltba, majd az üzlet közepén megtalálom a cipőt.

- Megvan! Látjátok, megvan!- kiáltok fel, majd a kamerát a cipő felé tartom, ami egy nagy üveg mögött van.

Próbáld fel a cipőt. 2:00    

- Oké, ha ezt akarjátok- motyogom, majd az eladóhoz sietek. - Fel szeretném próbálni azt a cipőt!- mutatok rá, mire az eladó felnevet.

- Aranyos vagy.

- Felpróbálhatom vagy sem?- kérdem türelmetlenül.

- Ez itt nem a játszótér, drágám.

- Vegye ki a cipőt! Kérem!  

- Jól van, de akkor meg is kell vennie a cipőt!

- Már, ha tetszeni fog.

Az eladó ismét nevetni kezd, majd babrálni kezd a kulcsokkal. Egy percem maradt. A fenébe!

- Egy kicsit gyorsabban kérem! Sietek!

- Tessék- mondja, majd a kezembe nyomja a cipőket én pedig a próbafülke felé rohanok.

Ledobom magamról a cipőmet, a zoknimat, majd felhúzom a cipőt.

- Felvettem!

A képernyő elsötétedik, majd hatalmas sárga betűkkel újabb összeg villan fel.

600$

Vidd el a cipőt.

Tessék? Nem nem nem nem! Nem fogok lopni! Magasságos ég!

A biztonsági kamera felé hajolok, majd letépem a cipőről az összes címkét, majd a dobozba a saját cipőmet helyezem. A dobozról is leszedem az összes árcédulát, majd a kijárat felé indulok. Az eladót szerencsére sehol sem találom, ezért amilyen gyorsan csak tudok, kisétálok az ajtón. Aztán a biztonsági őr rám kiállt.

- Ezt itt felejtette!- tartja felém a telefonom.

- Köszönöm- bólintok, majd Drake kocsijához indulok.

A felvétel szerencsére egész idő alatt ment, amit furcsálltam is, ugyanis nem emlékszem, hogy elindítottam volna. 

- Jó a cipőd- mondja Drake.

- Ühüm, eléggé.

- Honnan szereztél te ennyi pénzt?

- Ki mondta, hogy vettem?- mondom vérvörös arccal. Drake rám pillant, majd teljesen elfehéredik.

- A fenébe! Gyere- karon ragad, majd az autó felé húz.- Remélem elég volt ebből a hülye játékból!- hangjából hallom, hogy majd megeszi a düh.

Beszállunk a kocsiba, majd látom, hogy már át is utalta a játék a pénzt a számlámra.

- 750 dollár egyetlen kihívással! Ez jó buli volt.

- Loptál!

- Nem loptam. Biztos vagyok benne, hogy a Hazudj előre lerendezte velük a dolgot. 

- Igen, persze. Ezért halt meg az a két lány is tavaly?

- Marketing fogás?

- Kaylen, kérlek!  

- Mi az? 

- Nincs több kihívás!

- Nem adhatom fel. Meg kell próbálnom a következőt is. Máshogy nem léphetek ki?

- És ha letörlöd a telefonodról az alkalmazást? 

- Oké, megpróbálom- mondom, majd a zsebembe nyúlok a telefonomért.- Ez nem lehet igaz.

- Sikerült?

- Nem.  

- Add ide, hadd nézzem! Nem, ez tényleg nem megy. Akkor megpróbálod a következő kihívást, de elszúrod, oké?

- Meglátom.

- Meglátod? Egy kihívásról volt szó!

- Tudom. De úgy tűnik itt az ideje, hogy induljunk- mondom, majd a telefonom kijelzőjét felé mutatom.

- Biztos vagy benne?

- Muszáj odamennem.

Drake és én kocsiba szállunk, majd elindulunk a megadott helyszín felé, majd mikor megérkeztünk a telefonom kijelzőjén meg is jelent az újabb nyeremény.

Most ezért játszol! Készen állsz a kihívásra? Még mindig Hazudós vagy? Igen? Akkor hazudj!   

Egy új telefon pörög a képen, majd felvillan az újabb kihívás. Inkább nevezném hazugságnak.

Mhm, erről sosem szóltak a reklámok.

NÉV: Dana Goodman

KOR: 28

ÁLLJ MEG A KLUB ELŐTT ÉS VÁRJ!

Szóval most várnom kell Dana Goodman-re? Ó szentég ez bonyolultabb, mint amire számítottam.

Bekapcsolom a kamerámat, majd várok. De igazából fogalmam sincs mire várok.

Aztán eltelik öt perc, majd tíz és még tizenöt. A klubba egyre többen mennek be, majd az ajtó előtt egy fiú áll meg kezében egy telefon.
- Dana Goodman?- lép mellém.
- Ömm, igen?
- Ez nem volt túl meggyőző. 
- Mármint, igen, én vagyok Lana Goodman. És te pedig...- Tyler Jesthon- mondja, majd rám mosolyog.
MENJ BE A KLUBBA VELE, MAJD JUSSATOK BE A VIP SZEKTORBA. 
Oké, ez izgalmasabb lesz, mint gondoltam. 

Prológus

Sziasztok! Igen, megint én, igen, megint valami újdonság. Remélem elnyeri a tetszéseteket, ha igen jelezzétek nekem! Nem is húzom tovább a szót, Jó olvasást mindenkinek!

PROLÓGUS

Szombat este van. Igazából nem is tudom, mit utálok a szombat estében. Na igen, azt amit a velem egykorúak imádnak benne. Oda mennek ahova akarnak, azzal akivel akarnak, annyit isznak amennyi jól esik nekik, akkor érnek haza amikor csak szeretnének. Talán ezt utálom az egészben. Nekem nincs senkim, akivel kijárhatnék szombatonként leszámítva persze Gigi-t, aki nem szívesen megy el velem sehova, még akkor sem, ha én vagyok a legjobb barátnője. A szombatokat általában otthon töltöm, az ágyamban a laptopommal. Drake és én elég rég óta barátok vagyunk, de az utóbbi időben mintha valami megváltozott volna. Gigi mindig megjegyzi, hogy igazán elmehetnék vele máshova is a filmkölcsönzőn kívül, de hidegen hagy az, hogy elmenjek vele randizni. Elvégre semmiről nem maradtam még le. 16 éves vagyok. (Oké, leszámítva azt, hogy még sosem csókolóztam, nem volt még barátom, nem hívott még el egy fiú sem moziba -pedig az tényleg jó lenne- sőt, ha jobban belegondolok Drake-en kívül nem is szoktam fiúkkal beszélgetni.)

- Hello Kay!- int a webkamerába Gigi, majd lehasal az ágyán.- Biztos nincs kedved eljönni a Panamába?

Hm.. a Panama. A város egyetlen, értékelhető szórakozóhelye.

- Inkább kihagyom, de azért érezd jól magad- mondom, majd egy mosolyt erőltetek az arcomra.

- Ugyan már Kay! Gyere el! Lépj ki a komfortzónádból!

- Ömm.. tényleg nincs kedvem menni. Nem érzem valami jól magam ma este- mondom, majd felmutatom a mellettem heverő zsebkendős dobozt.

- Kár, pedig Justin is ott lesz!- mondja izgatottan.

Justin. A suli kosárcsapatának vezetője, ami igen, valóban sablonosan hangzik, de elhihetitek én tényleg nem egy sportolót akartam kifogni, hanem valakit aki művészlélek, szeret moziba járni, olvasni és esetleg még tud zenélni is. Mondanom sem kell mennyire kívül esik a komfortzónámon az, hogy egy Justin-féle emberrel beszélgessek. Na meg különben is, én lennék az utolsó ember, akit bemutatna a csapattársainak.

- Hidegen hagy Justin- mondom, megküzdve a hatalmas gombóccal a torkomon. A vonal másik oldalán Gigi hangos nevetésben tör ki.

- Ez jó volt- mondja.

- Ne legyél ilyen!

- Olyan izgalmas! Ma éjfélkor hirdetik ki a Hazudósokat, akik idén bekerülnek az élőadásba!

- Mhm, ez remek.

- Most mi a bajod? 

- Semmi Gigi, de most mennem kell. Kezdődik a film és még fel kell hívnom Drake-et- mondom egyhangúan.

- Én is jelentkeztem Hazudósnak! 

- Tessék? De hiszen azt mondtad hülyeség! És hogy veszélyes!

- Rájöttem, hogy néha megéri kockáztatni. 

- Mhm, értem.

- Te nem akarsz jelentkezni? 

- Kivel beszélsz?- szólal meg a másik oldalról egy ismerős hang.

- Csak Kaylennel- feleli Gigi. 

- Ugyan már, Kaylen sosem fog jelentkezni.

- Mennem kell- mondom. 

- Justin várj meg!- kiáltja Gigi, én pedig leteszem a telefont.

Persze, mindig én vagyok az, aki semmire nem képes, mindig én vagyok az, akit senki nem vesz komolyan és én vagyok az is, aki minden hétvégét egyedül tölt otthon. Én vagyok az a lány, aki sose megy el otthonról Szilveszterkor, én vagyok az akit mindenki egy senkinek tekint. Én egy senki vagyok.

- Helló Kaylen!- vigyorog a kamerába Drake.- Idegesnek tűnsz.

- Mennyi időbe telik, amíg ideérsz?

- Talán tíz perc, miért? 

- Éppen próbálok kilépni a komfortzónámból- mondom, majd lehajtom a gépem fedelét és magamra kapom a pulcsimat, felhúzom a csizmám, írok egy üzenetet anyáéknak, hogy moziba megyek, tizenegyre itthon leszek, majd kilépek a házból és várom, hogy Drake megérkezzen.